Egyéni vállalkozóként az SZJA, a TB-járulék és a SZOCHO mellett – illetve KATA-s vállalkozóként a KATA mellett – más adófizetési kötelezettség is felmerülhet.
Ilyen például a helyi iparűzési adó, röviden HIPA, amelyet a vállalkozás a tevékenységéhez kapcsolódó önkormányzat felé fizet.
A HIPA szabályait a helyi adókról szóló törvény, valamint az adott önkormányzat helyi rendelete határozza meg. Az adó mértéke településenként eltérhet, de legfeljebb az adóalap 2%-a lehet.
Egy vállalkozónak ezért már az induláskor érdemes tisztában lennie azzal, hogy kell-e HIPA-t fizetnie, milyen módszerrel érdemes meghatároznia az adóalapot, és mikor kell teljesítenie a kapcsolódó kötelezettségeket.
Az egyéni vállalkozóknál két fő lehetőség jöhet szóba:
Ebben az esetben a HIPA alapját a vállalkozás nettó árbevételéből kiindulva, a törvényben meghatározott csökkentő tételek figyelembevételével kell meghatározni.
Ilyen csökkentő tétel lehet többek között:
az ELÁBÉ,
a közvetített szolgáltatások értéke,
az anyagköltség,
az alvállalkozói teljesítések értéke,
valamint a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.
Fontos, hogy egyes tételek – például az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások – csak a törvényben meghatározott korlátok mellett vehetők figyelembe.
Az így meghatározott összeg adja a HIPA adóalapját, amelyre az adott önkormányzat által meghatározott adómértéket kell alkalmazni.
Előlegfizetés
Az általános szabályok szerinti HIPA esetén adóelőleg-fizetési kötelezettség is felmerülhet.
A főbb előlegfizetési határidők: március 16. és szeptember 15.
A másik lehetőség az egyszerűsített adóalap-megállapítás, amely sok kisebb vállalkozás számára jóval egyszerűbbé teszi a HIPA kiszámítását.
Ebben az esetben nem a tényleges költségeket kell egyenként figyelembe venni. A vállalkozás éves bevétele alapján egy meghatározott sávba kerül, és az adott sávhoz tartozó tételes adóalap alapján számítjuk ki a fizetendő adót.
Éves bevétel | HIPA-adóalap |
|---|---|
12 millió Ft-ig | 2,5 millió Ft |
12–18 millió Ft között | 6 millió Ft |
18–25 millió Ft között | 8,5 millió Ft |
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó vállalkozónál a legfelső bevételi határ 120 millió forint.
Érdemes azt is tudni, hogy egyes településeken helyi adómentesség vagy adókedvezmény is igénybe vehető meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Budapesten például az általános szabályok szerint megállapított HIPA-adóalap 1,5 millió forintot meg nem haladó része után mentesség érvényesülhet.
Fontos azonban, hogy ez nem 1,5 millió forintos bevételi határt jelent: a mentesség az általános szabályok szerint meghatározott adóalaphoz kapcsolódik.
Ez azért is lényeges, mert az egyszerűsített, sávos adóalap-megállapítás esetén a HIPA-adóalap már a bevételi sáv alapján kerül meghatározásra.
A HIPA adózási módjának kiválasztásánál nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy mennyi volt a vállalkozás bevétele, hanem azt is, hogy milyen költségek merülnek fel, illetve hogyan alakulhat a következő év.
Az induló vállalkozásnál ezért különösen fontos, hogy már az első évben átgondoljuk, melyik módszer lehet kedvezőbb.
A későbbi években pedig már nem lehet egyszerűen a május 31-i bevallás elkészítésekor visszamenőleg kiválasztani a kedvezőbb módszert. A következő adóévre vonatkozó választásról időben kell gondoskodni. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választása adóévre szól.
Ha már korábban az egyszerűsített módszert választottad
Az egyszerűsített HIPA egyik nagy előnye, hogy ha ezt a módszert már korábban választottad, és a következő években sem szeretnél változtatni rajta, főszabály szerint nem kell minden évben újabb HIPA-bevallást benyújtanod. Ha nem jelzed, hogy vissza szeretnél térni az általános szabályok szerinti adózásra, az egyszerűsített módszer alkalmazása folytatódhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a május 31-i határidőre egyáltalán nem kell figyelni.
Fontos a május 31-i határidő!
Ha olyan esetben vagy, amikor HIPA-bevallást kell benyújtanod, és az egyszerűsített adóalap-megállapítást szeretnéd választani a következő adóévre, akkor a választásra vonatkozó kötelezettséget határidőben kell teljesítened.
Ez különösen fontos például kezdő vállalkozóként az első HIPA-bevallásod benyújtásakor, illetve akkor, ha korábban az általános szabályok szerint adóztál, és szeretnél áttérni az egyszerűsített módszerre.
Ha a szükséges bevallást vagy nyilatkozatot elmulasztod, a következő adóévre már nem választhatod az egyszerűsített adóalap-megállapítást.
Éppen ezért nem érdemes megvárni a május 31-i határidőt azzal, hogy eldöntsd, melyik HIPA-számítási mód lenne számodra kedvezőbb.
Röviden: ha már az egyszerűsített HIPA szerint adózol és nem szeretnél változtatni, főszabály szerint nincs szükség minden évben újabb bevallásra. Ha viszont most választanád az egyszerűsített módszert, vagy az általános szabályokról térnél át, a május 31-i határidőre nagyon oda kell figyelni.
Ezért a HIPA-ról nem érdemes május végén elkezdeni gondolkodni. A várható bevételek és költségek alapján érdemes már korábban megnézni, hogy a következő évben melyik módszer lehet kedvezőbb.
Tegyük fel, hogy egy szolgáltató vállalkozásról van szó, amelynek a székhelye Budapesten található, és más településen nem végez tevékenységet.
Az éves nettó árbevétel:
10 150 000 Ft
A vállalkozásnak az év során az alábbi költségei merültek fel:
anyagköltség: 5 000 000 Ft
bérköltség: 4 000 000 Ft
Nézzük meg, hogyan alakulna a HIPA a két különböző módszer szerint!
Az általános szabályok szerinti számításnál ebben a példában az anyagköltséget tudjuk figyelembe venni.
10 150 000 Ft bevétel
− 5 000 000 Ft anyagköltség
= 5 150 000 Ft HIPA-adóalap
A 4 000 000 Ft bérköltség a HIPA alapját nem csökkenti.
Budapesten 2%-os adómértékkel számolva:
5 150 000 × 2% = 103 000 Ft HIPA
Ebben az esetben tehát:
Fizetendő HIPA: 103 000 Ft
A vállalkozás éves bevétele 10 150 000 Ft, így a 12 millió forintig terjedő bevételi sávba kerül.
Ehhez a sávhoz 2 500 000 Ft HIPA-adóalap tartozik.
Budapesten 2%-os adómértékkel:
2 500 000 × 2% = 50 000 Ft HIPA
Ebben az esetben tehát:
Fizetendő HIPA: 50 000 Ft
Általános szabályok | Sávos módszer | |
|---|---|---|
HIPA-adóalap | 5 150 000 Ft | 2 500 000 Ft |
Fizetendő HIPA | 103 000 Ft | 50 000 Ft |
Ebben a konkrét példában az egyszerűsített, sávos módszer lenne kedvezőbb, hiszen 53 000 Ft-tal alacsonyabb HIPA-fizetési kötelezettséget eredményez.
Fontos azonban, hogy ez csak egy konkrét példa. Más bevétel- és költségszerkezet mellett könnyen előfordulhat, hogy az általános szabályok szerinti adózás a kedvezőbb.
Éppen ezért a HIPA módszerének kiválasztását érdemes a vállalkozás várható bevételei és költségei alapján megvizsgálni.
A helyi iparűzési adó elsőre egyszerűnek tűnhet, de a megfelelő adózási mód kiválasztásánál már számít a vállalkozás bevétele, költségszerkezete, tevékenysége és a következő év várható alakulása is.
Ha minket választasz könyvelőként, a HIPA-val kapcsolatos feladatokat is levesszük a válladról. Segítünk a megfelelő módszer kiválasztásában, figyeljük a határidőket, elkészítjük a szükséges bevallásokat, és gondoskodunk arról, hogy a HIPA-fizetési kötelezettségeddel kapcsolatban se érjen kellemetlen meglepetés.
Nem csak azt nézzük meg, mennyi adót kell fizetned – azt is, hogy van-e kedvezőbb megoldás.
Ha kérdésed van a helyi iparűzési adóval kapcsolatban, kérj ajánlatot, vagy látogass el újpesti irodánkba!
Ha pedig bizonytalan vagy abban, hogyan alakulnak a fizetendő közterheid mellékállású átalányadózóként, olvasd el kapcsolódó cikkünket!
Hozzászólások (0)