Mennyit kell fizetnem mellékállású átalányadózóként 2026-ban?

Az átalányadózás egyik nagy előnye, hogy mellékállású egyéni vállalkozóként – megfelelő feltételek mellett – nincs a főállású vállalkozókra jellemző minimum járulékfizetési kötelezettség. De mit jelent ez a gyakorlatban, és mennyi adót kell ténylegesen megfizetni egy év során?

Ebben a cikkben egy konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogyan alakul egy 45%-os költséghányadú, mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése negyedévről negyedévre.

Mikor számít valaki mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozónak?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó akkor minősülhet mellékállásúnak, ha a vállalkozói tevékenység mellett olyan másik jogviszonnyal rendelkezik, amely alapján nem főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül.

Tipikusan ilyen eset, ha:

• legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik,

• nappali rendszerű oktatásban tanul,

• vagy társas vállalkozóként biztosított, és az év elején – január 31-éig – nyilatkozik arról, hogy a minimum járulékfizetési kötelezettségének társas vállalkozóként tesz eleget.

A mellékállású átalányadózó számára ez azért fontos, mert a TB-járulék és a SZOCHO alapja az SZJA-köteles átalányban megállapított jövedelem, így nincs a főállású vállalkozóknál alkalmazandó minimum járulékalap. A NAV tájékoztatója is külön kezeli a heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tanulmányok mellett vállalkozókat.

Tegyük fel, hogy egy mellékállású egyéni vállalkozó tanácsadási tevékenységet végez, amelyre 45%-os költséghányad vonatkozik.

A vállalkozó 2026-ban az alábbi bevételeket szerzi:

A 45%-os költséghányad azt jelenti, hogy a bevétel 55%-a minősül átalányban megállapított jövedelemnek.

2026-ban ennek a jövedelemnek 1 936 800 Ft-ig terjedő része adómentes. Ez 45%-os költséghányad mellett 3 521 455 Ft bevételig jelent adómentességet

Bevétel: 900 000 Ft

900 000 × 55% = 495 000 Ft jövedelem

Az év elejétől számított jövedelem tehát 495 000 Ft, ami még jóval az 1 936 800 Ft-os adómentes határ alatt van, így adóköteles jövedelem nincs.

A második negyedévben további 1 300 000 Ft bevétel keletkezik.

Az első félév teljes bevétele:

900 000 + 1 300 000 = 2 200 000 Ft

Az ebből számított átalányban megállapított jövedelem:

2 200 000 × 55% = 1 210 000 Ft

Ez még mindig nem éri el az 1 936 800 Ft-os adómentes jövedelemhatárt, így továbbra sincs adóköteles jövedelem.

A harmadik negyedévben további 1 650 000 Ft bevétel keletkezik.

Az első három negyedév összes bevétele:

900 000 + 1 300 000 + 1 650 000 = 3 850 000 Ft

Ennek 55%-a:

3 850 000 × 55% = 2 117 500 Ft

Az adómentes jövedelem:

1 936 800 Ft

Így az adóköteles jövedelem:

2 117 500 − 1 936 800 = 180 700 Ft

Erre már meg kell fizetni mindhárom közterhet:

Tehát a III. negyedévben – a korábbi negyedévekhez hasonlóan göngyölítve az éves adómentes jövedelmet – mintegy 84 026 Ft közteher keletkezik.

A negyedik negyedévben további 2 000 000 Ft bevétel keletkezik.

Az éves bevétel így: 5 850 000 Ft

Az éves átalányban megállapított jövedelem: 5 850 000 × 55% = 3 217 500 Ft

Ebből az adómentes rész: 1 936 800 Ft

Az éves adóköteles jövedelem tehát: 3 217 500 − 1 936 800 = 1 280 700 Ft

A III. negyedév végéig már 180 700 Ft adóköteles jövedelem keletkezett, ezért a IV. negyedévben további:

1 100 000 Ft adóköteles jövedelem után kell megfizetni a közterheket.

Összesen tehát a III. és a IV. negyedévben megfizetett adó: 84 026 + 511 500 forint, azaz 595 526 forint.

45%-os költséghányad esetén a 3 521 455 Ft-os éves bevételig nincs SZJA-, TB- és SZOCHO-fizetési kötelezettség.

A példában az éves bevétel 5 850 000 Ft, így az adómentes bevételi határ feletti rész:

5 850 000 − 3 521 455 = 2 328 545 Ft

Ennek a 45%-os költséghányad miatt 55%-a lesz adóköteles jövedelem:

2 328 545 × 55% = 1 280 700 Ft

Erre a három közteher együttes mértéke:

15% + 18,5% + 13% = 46,5%

Így: 1 280 700 × 46,5% ≈ 595 526 Ft

Vagyis ugyanoda jutunk.

Tegyük fel, hogy a vállalkozó 80%-os költséghányad alá tartozó tevékenységet végez, és 2026-ban az alábbi bevételei keletkeznek:

80%-os költséghányad mellett a bevétel 20%-a minősül jövedelemnek, így az éves átalányban megállapított jövedelem:

12 100 000 × 20% = 2 420 000 Ft

A 2026-os 1 936 800 Ft-os adómentes jövedelem levonása után: 2 420 000 − 1 936 800 = 483 200 Ft adóköteles jövedelem

Erre kell megfizetni:

• SZJA 15%: 72 480 Ft

• TB-járulék 18,5%: 89 392 Ft

• SZOCHO 13%: 62 816 Ft

Összesen: 224 688 Ft

Érdekesség, hogy 80%-os költséghányadnál az adómentes bevételi határ 9 684 000 Ft. Ezt a vállalkozó a III. negyedévben lépi át, így ekkor keletkezik először fizetendő közteher.

A harmadik példában egy 90%-os költséghányad alá tartozó tevékenységet végző, mellékállású egyéni vállalkozóval számolunk. A vállalkozó 2026-ban az alábbi nettó árbevételt érte el:

90%-os költséghányad esetén a bevétel 10%-a minősül átalányban megállapított jövedelemnek, így a teljes éves bevételből:

27 200 000 × 10% = 2 720 000 Ft átalányban megállapított jövedelem keletkezik.

A 2026-os 1 936 800 Ft-os adómentes jövedelemhatár levonása után: 2 720 000 − 1 936 800 = 783 200 Ft adóköteles jövedelem marad.

Erre az összegre a mellékállású vállalkozónak meg kell fizetnie a 15% SZJA-t, 18,5% TB-járulékot és 13% SZOCHO-t, amelyek együttes összege: 364 188 Ft.

Ebben a példában az adófizetési kötelezettség a III. negyedévben jelenik meg először, mivel az addig összegyűlt jövedelem ekkor lépi át az éves adómentes határt.

Fontos továbbá, hogy a vállalkozó éves nettó árbevétele 27 200 000 Ft, így meghaladja a példában alkalmazott 20 000 000 Ft-os ÁFA-határt. Emiatt a fenti bevételi összegek nettó összegek, az ÁFA már nem része az itt bemutatott árbevételnek.

Az átalányadózás és az egyéni vállalkozás adózása sok kérdést felvethet. Ha szeretné átlátni a lehetőségeit, vagy könyvelőt keres vállalkozásához, kérjen tőlünk ajánlatot, és segítünk megtalálni az Ön számára megfelelő megoldást.

Várjuk újpesti irodánkban is, ahol személyesen átbeszélhetjük vállalkozása helyzetét és a felmerülő kérdéseket.